házi ropogós

Egyszer volt, hol nem volt, túl a jukopik földjén, ahol már senki sem él normális életet, élnek... ú, kik is élnek? afene elfelejtettem. Szóval élnek ők, és életük varázslatos, noha nem is hétköznapi. Ők ugyanis a legkiműveltebb emberfők a világon. Ritkán ér oly szerencse, hogy utazót, hogy ilyen környékre vetődjék, de nekem sikerült. Bár út nem vezetett erre, vagy ha vezetett is, nem fedeztem fel, én rájuk leltem, és az ismert világok legérdekesebbikét fedeztem föl.

Szívem el lesz telve a bátor elhatározással felvértezett szerelmi elteléssel, sőt!

Nem vittem túlzásba a blogolást ezzel: egy újabb eszmefuttatás löknék fel ide a világhálóra. Ez most különben tényleg futtatás, mert a gyógyfiló nevű órára írtam, egy kövér ötös reményében. Uff.

A nyájas olvasót most egy szellemtudományi fejtegetéssel fogom szórakoztatni. Középpontban a Standard Társadalomtudományi Modell, vagyis a modern pszichológia (és az ún. harmadik kultúra) és a kurrens szociológia egyik lényeges (és szerintem egyre fontosabbá váló) ütközési pontja áll. A mű a Társadalomelméleti Kollégium felvételijére készült.

Ásó, akárcsak villa, kapa, kasza, akasztófakötél, minden alföldi háznál akad, és mivel a felsoroltak közül még az ásó tűnt a legáramvonalasabb gyártmánynak, nem állhattam ellen a kísértésnek, hogy zseniálisnak minősítsem ma reggeli érveléstechnikai ujjgyakorlatomat: Igen! Könnyedén berepülhet egy ásó az utcáról!

A Dunán innen úgy tűnhet minden jó érzésű magyarnak, hogy az evolúciós intelligencia–versenyben jócskán lemaradt, fasiszta szlovákokra megint rájött a magyarverhetnék, és teszik is jó érzéssel, gumibottal, vagy ahogy jön az evolúciósan lemaradt balféltekük fantáziájából.

Akkor talán kezdeném a nap a végével, mert az elvégre kurrens is meg, izgi is, mert ugye akkor nem áll fönn a szappanopera effekt, hogy ugye "belenézek az első öt percbe és tudom mi fog törtnénni", mert ugye nincsen eleje az opusznak!

Az én országom fontos hely. Elég volt kirobbantani egy véres forradalmat a szovjetek ellen, és már ránk figyelt az egész világ. Egy hétig.

"Mihelyt létrejön egy olyan rendszer, ahol A hatásaként kialakuló B visszahatással van A-ra, akkor már meg is szüntethető a hierachizáltság."

"Az emberiség nem veszítene semmit, ha mindazt, amit művészetnek nevezünk, egy csoda folytán elsüllyedne, megsemmisülne." Lev Tolsztoj

A film harsányságát ez a fajta rezzenéstelen kamerairányítás mindenképpen kiemelei, magyarul egy átlaghorrohoz hasonló patronpuffogtatást kapunk.

Csak a test van.

Esőszívott lécek közé

Hideg, savanyú teát iszol egy sima kerámiából. Megfontoltan, mély szomorúsággal cselekszel, mintha néha olyannak is kéne lenni.A zöld, fűszeres víz odacsúszik az ajkadhoz. Nem iszol belőle. Megnedvesíted a nyelved hegyét, a szádat. A vízcseppek megnyugtatják a bőröd.